Összerakjuk létünk apró darabjait,
Néha összeáll, de van, ki válaszra vár!
Mélyből a csúcsra oly nehéz, tán egy élet is kevés még..
Csúcsról a mélybe egy pillanat, csak egy rossz mozdulat elég..
Engedd meg nekem, a saját életem úgy irányítsam és azt tegyem,
mit vérem diktál majd és akármerre hajt, mindig érezzem a belső dalt!
Résen lenni, felelni-megfelelni, talán néha jó volna megpihenni,
Mélyből a csúcsra oly nehéz, tán egy élet is kevés még,
Csúcsról a mélybe egy pillanat, csak egy rossz mozdulat elég..
Engedd meg nekem, a saját életem úgy irányítsam és azt tegyem,
Mit vérem diktál majd és akármerre hajt, mindig érezzem a belső dalt!
A világ peremén felépítem én a saját világom, ami csak enyém,
s a tied lesz ez majd, tart, ameddig tart, a vándor hazatér,
s a hosszú út véget ér!
Engedd meg nekem, a saját életem úgy irányítsam és azt tegyem, mit vérem diktál majd és akármerre hajt, mindig érezzem a belső dalt!
A világ peremén felépítem én a saját világom, ami csak enyém,
s a tied lesz ez majd, tart, ameddig tart, a vándor hazatér,
s a hosszú út véget ér.
0 megjegyzes:
Megjegyzés küldése